TOLNANÉMEDI POLGÁRŐR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
A Tolnanémedi Polgárőr Egyesület Tolna megyében Tolnanémedi településen törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr szervezet. A Tolnanémedi Polgárőr Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete és működése pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadja el, azoknak anyagi és egyéb támogatást nem nyújt.
I. Általános rendelkezések:
1./ A szervezet teljes neve: Tolnanémedi Polgárőr Egyesület
2./ Székhelye (levelezési címe): 7083 Tolnanémedi Fő út 29
3./ Működési területe: Tolnanémedi település közigazgatási területe
4./ Alapításának éve:2002
5./ Jogállása: A Tolnanémedi Polgárőr Egyesület (továbbiakban: Egyesület) „A polgárőrségről és polgárőr tevékenyég szabályairól szóló 2011. évi CLXV törvény”, valamint „Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV törvény”, alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Munkáját a Tolna megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi.
II./ Az Egyesület céljai és feladatai:
1./ Az Egyesület alapfeladatként:
- a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot,
- figyelőszolgálatot,
- a közúti baleset helyszínén, valamint, óvoda, általános iskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet lát el.
2./ Az Egyesület alapfeladatán túl, kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet:
- a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás,
- újjáépítés feladataiban,
- valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá
- a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában,
- következményeinek felszámolásában,
- a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági,
- állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában,
- a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,
- az otthonában élő fogyatékos személy védelmében,
- a polgárok és javaik védelmében, az
- állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
- a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett
- képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,
- a rendezvények helyszínének biztosításában,
- a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,
- az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek
- szakmai tevékenységének segítésében,
- a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő
- tevékenységben, valamint
- a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.
3./ Az Egyesület a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.
III./ Egyesület együttműködési területei:
1./ Az Egyesület tevékenysége során együttműködik:
- az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel,
- a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel.
2./ Az Egyesület munkája során együttműködhet:
- egyéb rendvédelmi szervekkel,
- az önkormányzati tűzoltóságokkal,
- önkéntes tűzoltó egyesületekkel,
- az állami és önkormányzati szervekkel,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével,
- a közlekedési hatósággal,
- a környezet- és természetvédelmi szervekkel,
- a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal,
- az erdészeti szakszemélyzettel, valamint
- a hivatásos vadászokkal.
Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik
IV./ Az Egyesület tagsági viszonya:
1./ Az Egyesület tagszervezete a köztestületé alakult Országos Polgárőr Szövetségnek (továbbiakban: OPSZ), illetve Tolna Megyei Polgárőr Szövetségének (továbbiakban: TMPSZ).
2./ Az Egyesület munkáját az OPSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban, illetve TMPSZ Alapszabályában és egyéb szabályzataiban meghatározottak alapján végzi.
3./ Az OPSZ és TMPSZ közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorol az Egyesület felett.
4./ A tagszervezeti jogviszony megszűnik az OPSZ Alapszabályának 24. pontjában és a TMPSZ Alapszabályának 50. pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.
V./ Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:
1./ Az Egyesület tagja lehet:
- 18. életévét betöltött,
- cselekvőképes és büntetlen előéletű személy,
- aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és
- magára nézve kötelezőnek ismeri el az OPSZ által kiadott szolgálati és etikai szabályzatot.
2./ A tagsági viszony az Egyesület elnökségének (továbbá: Elnökség) döntésével és nyilvántartásba vétellel keletkezik.
3./ A tagfelvétel előtt a tagjelöltnek sikeres polgárőr alapismereti vizsgát kell tenni
4./ Tagsági viszony megszűnik:
- a tag halálával
- az egyesületi tag, írásban foglalt kilépési nyilatkozatával, illetve
- a tagdíj írásbeli ismételt felszólítás ellenére történő 30 napon túli elmulasztásával,
- a tag Egyesületből való kizárásával.
Az egyesületi tagot kizárni közgyűlési határozattal fegyelmi eljárás alapján lehet.
Ha az egyesület tagja fegyelmi vétséget követ el , az egyesületből kizárható.
-Szándékosan vagy figyelmeztetés ellenére megsérti az alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát.
-Olyan bűncselekményt követ el, vagy olyan a közvélemény felháborodását kiváltó cselekményt követ el, mely alkalmas az egyesület jó hírének csorbítására.
-Olyan vétkes és jogellenes magatartást folytat, amellyel az egyesületnek anyagi vagy jelentős erkölcsi kárt okoz.
A fegyelmi eljárás általános szabályai:
-Fegyelmi eljárást az egyesület bármely tagja kezdeményezhet. A kezdeményezést az elnökséghez kell eljuttatni, tisztségviselő esetén a közgyűlés elé kell terjeszteni.
-Fegyelmi vizsgálat elrendelésére, a 3 tagú fegyelmi bizottság egyidejű létrehozására az elnökség jogosult. Tisztségviselő esetén a közgyűlés.
-Fegyelmi bizottság tagjává az egyesület bármely tagja választható az egyesület tisztségviselői és hozzátartozói kivételével. A fegyelmi bizottság megbízása egy alkalomra, a közgyűlés döntéséig szól.
-A vizsgálat elrendeléséről az érintett tagot írásban értesíteni kell. A vizsgálat csak ezen értesítés után kezdhető meg.
-A fegyelmi bizottság felelős a vizsgálat korrekt, tárgyszerű lefolytatásért. A vizsgálat során köteles meghallgatni az érintett tagot, feltárni a tényeket, az esetből levonni a következtetést, javaslatait a közgyűlés elé terjeszteni.
- A vizsgálati eljárást az elnökség döntésétől számított 30 napon belül le kell folytatni . Az ügy bonyolultsága esetén a határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.
- A tag kizárásához a tagok kétharmados többségének szavazata szükséges.
-A kizárt tag jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
A tag az egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
5./ Az Egyesület tagja:
- részt vehet a szervezet tevékenységében, rendezvényein,
- hozzászólási joggal rendelkezik,
- választhat és választható az Egyesület szerveibe,
- köteles eleget tenni az Egyesület Alapszabályában meghatározott kötelezettségeinek,
- nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását.
6./ Az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - tudomásra jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben – a törvényszéken pert indíthat.
VI./ Az Egyesület tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr), az Egyesület pártoló tagja
1./ Az Egyesület tiszteletbeli tagja (a tiszteletbeli polgárőr) csak az a természetes személy lehet, akit az Egyesület érdekében kifejtett tevékenysége illetve közéleti szereplése alapján az egyesület tagjai, vagyis a közgyűlés a tiszteletbeli tagjává választja.
2./ Az Egyesület pártoló tagja lehet az a jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) folyamatos, kiemelkedő anyagi és erkölcsi hozzájárulásával elősegíti az Egyesület működését, célkitűzései elérése érdekében szükséges feladatai megvalósítását. A pártoló tagot az Elnökség határozattal emeli az Egyesület tagjai sorába.
3./ Az Egyesület tiszteletbeli tagjának (a tiszteletbeli polgárőrnek) és az Egyesület pártoló tagjának tagsága
- lemondással,
- az Elnökség döntése alapján,
- megszűnéssel, illetve elhalálozással
szűnik meg.
VII./ Az Egyesület vezető szervei:
1./ Az Egyesület Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) és az Elnökség az Egyesület vezető testületei.
VIII. A közgyűlés
1./ A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amelynek tagjai:
- az Egyesület elnöke,
- elnökhelyettese,
- titkára,
- a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai,
- valamint az Egyesület polgárőr tagjai.
2./ A Közgyűlés valamennyi fentiekben felsorolt tagja a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal vesz részt. Minden tagnak egy szavazata van.
3./ A Közgyűlés választja meg 4 év időtartamra (itt a választhatóság ideje leghosszabb 5 év lehet)
- az Egyesület elnökét,
- az Elnökség tagjait, az elnökhelyettest és titkárt,
- a Felügyelő Bizottság elnökét és 2 tagját
4./ A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá,
- az Egyesület Alapszabályának elfogadása, módosítása,
- a tagdíjfizetés szabályainak és a tagdíj mértékének megállapítása,
- az Elnökség éves beszámolójának és
- az Egyesület éves költségvetés, illetve az előző évi számviteli beszámoló elfogadása,
- az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának, feloszlásnak kimondása,
- a tagsági viszonnyal összefüggő jogorvoslati kérelmek elbírálása,
- bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a döntést a Közgyűlés magához vonja.
5./ A Közgyűlés állandó munkabizottsága a Felügyelő Bizottság.
6,/ A Közgyűlést az Egyesület legfőbb szervét szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
7./ Ötévente a tisztújító és az éves beszámoló közgyűlés összevontan is megtartható.
8./ A Közgyűlést bármikor kötelezően össze kell hívni, ha
- az Elnökség tagjainak legalább kétharmada, illetve a tagság egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri,
- a bíróság elrendeli,
- a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség a törvényes működés helyreállítása érdekében kezdeményezi,
9./ A Közgyűlést szükség szerint az Egyesület elnöke bármikor összehívhatja.
10./ A Közgyűlést az Egyesület elnöke tartós akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze.
11./ Amennyiben az arra jogosultak mindegyike tartósan akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 napon túl a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult a Közgyűlést összehívni.
12./ A Közgyűlés kötelező összehívását az Egyesület elnöke, illetőleg az őt akadályoztatása esetén helyettesítő elnökhelyettes nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el.
13./ A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve az Egyesület tagjait írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt napirendet, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást.
14./ A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal, a rendkívüli Közgyűlését legalább 8 nappal kézhez vehetően kell kiküldeni az Egyesület tagjai számára. A meghívók az Egyesületi tagok számára közvetlenül, az átadást igazoló aláírás ellenében is átadható.
15./ A Közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke vagy az általa felkért Elnökségi tag, azok akadályoztatása esetén az Egyesületi tag.
16./ A Közgyűlés jegyzőkönyv-vezetője a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.
17./ A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a Közgyűlés által a jelen lévő Egyesületi tagok közül megválasztott legalább kettő személy.
18./ A Közgyűlés nyilvános. A zárt ülés elrendeléséről a levezető elnök, egyesületi tag vagy az etikai, személyi ügyben érintett indítványára a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz.
19./ A Közgyűlés
- határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok több, mint a fele jelen van és ezt a jelenléti íven, sajátkezű aláírásával igazolja,
- határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, míg a kellő támogató többség ki nem alakul,
- a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg,
- minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt, kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a levezető elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg ha azt a jelen lévő Egyesületi tagok egyharmada név szerint indítványozzák.
20./ Titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni. A határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.
21./ Határozatképtelenség miatt 7 napon belül megismételt újabb Közgyűlés a jelenlévő szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze és a szavazati joggal rendelkező tagokat, a meghívóban figyelmeztették, a távolmaradás ilyen jellegű következményére.
22./ A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.
23./ A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza
- a megjelent és szavazati joggal rendelkező Egyesületi tagok számát,
- a napirend szerint tárgyalt kérdések rövid összefoglalását,
- az elfogadott határozatok pontos szövegét, valamint
- a leadott szavazatok számát „igen”, „nem” és „tartózkodás” szerint,
- az ülésen elhangzottak lényegét, a hozzászólók nevének feltüntetésével,
- a megtárgyalt dokumentumokat a jegyzőkönyv mellékletét képezik.
24./ A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, illetve a kettő megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő kézjegyével hitelesíti.
25./ A jegyzőkönyvbe az írásbeli felvételt és hitelesítést követően bárki betekinthet, illetőleg a határozatokról másolatot kérhet.
26./ A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezető elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani. E hatáskörében eljárva:
- megnyitja a Közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,
- megállapítja a határozatképességet,
- ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,
- az előadók, előterjesztők, hozzászólók részére megadja a szót, szükség szerint megvonja,
- összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
- megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.
27./ A levezető elnök a Közgyűlés rendjének fenntartása érdekében
- megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,
- a Közgyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,
- ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a Közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.
IX./ Az Egyesület Elnöksége
1./ Az Elnökség az Egyesület operatív irányító testülete, vezető szerve. Tagjai az elnök, az elnökhelyettes, a titkár.
2./ Az Elnökség általában havonta, de legalább évente hat alkalommal ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze. Az Elnökségi tagok egyharmadának kérésére - 7 napon belül - a tárgy megjelölésével az Elnökségi ülést írásban össze kell hívni.
3./ Az Elnökség ülései nyilvánosak, az ülés határozatképes, ha legalább 2 tagja jelen van, határozatait 3 fő esetén egyszerű szótöbbséggel, 2 fő esetén egyhangúan hozza. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.
4./ Az Egyesület elnökének, elnökhelyettesének, titkárának, illetve a Felügyelő Bizottság elnökének és kettő tagjának megbízatása megszűnhet:
- a megbízatás időtartamának lejártával,
- lemondással,
- elhalálozással.
A lemondást írásban kell bejelenteni az Elnökségnek, amely ezt követően gondoskodik a megüresedett tisztség betöltésről.
6./ Az Elnökség ülésein meghívottként vehet részt:
- a Felügyelő Bizottság elnöke,
- az Egyesület pénzügyeinek kezelésével megbízott külső személy (könyvelő),
- helyi önkormányzat képviselője,
- a rendőrség, illetve a katasztrófavédelmi szervezet képviselője,
- ideiglenesen működő munkabizottság vezetője.
7./ Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
- 100 ezer forint feletti kifizetések jóváhagyása,
- együttműködési megállapodások jóváhagyása, felmondása,
- működési rendjének jóváhagyása,
- a Közgyűlés döntéseinek érvényesítése,
- az elismerő oklevelek, jutalmak adományozása,
- tagfelvétel,
- Egyesületi tag kizárása,
- s ideiglenesen tevékenykedő munkabizottságok szükség szerinti létrehozása, feladatainak meghatározása.
8./ Az elnökség beszámolási kötelezettségének keretében a szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi helyzetéről a naptári év utolsó napjával köteles beszámolót, illetve a következő év tekintetében költségvetést készíteni és ezeket az éves közgyűlésen előterjeszteni.
X./ Felügyelő Bizottság
1./ A Közgyűlés állandó munkabizottságként Felügyelő Bizottságot hoz létre.
2./ A Felügyelő Bizottság elnöke felelős a szervezet működési rendjének, kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért.
3./ A Felügyelő Bizottság az Egyesület Elnökségétől elkülönült, a Közgyűlésnek felelős szerv.
4./ A Felügyelő Bizottság tapasztalatairól tájékoztatja az Elnökséget, és évente beszámol a Közgyűlésnek.
5./ A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során az Elnökség tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a szervezet irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Legalább félévente ellenőrzi:
- a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását,
- az Egyesület vagyonával történő gazdálkodást,
- a határozatok végrehajtását,
- az Alapszabály szerinti működést, amelynek tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít.
6./ A Felügyelő Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén a Felügyelő Bizottság többségi szavazatával delegált Felügyelő Bizottsági tag - jogosult:
- az Elnökség ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni,
- haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az Elnökség vagy a Közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
7./ A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 7 nappal korábban hív össze. A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés elrendeléséről alapos indok esetén a Felügyelő Bizottság elnöke dönt.
8./ A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjai közül 2 fő jelen van, határozatait 3 fő esetén egyszerű szótöbbséggel, 2 fő esetén egyhangúan hozza. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.
XI./ Az Egyesület vezető tisztségviselői
1./ Az Egyesület vezető tisztségviselői az Egyesület elnöke, elnökhelyettese, titkára.
2./ Az Egyesület elnökének közvetlen hatáskörébe tartozik:
- a Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő feladatok meghatározása,
- az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben, bíróság más hatóságok előtt,
- 100 ezer forintig a kifizetések jóváhagyása, szerződések, megállapodások aláírása,
- a Közgyűlés és az Elnökség összehívása.
3./ Egyesület elnökének munkáját meghatározott rend szerint az elnökhelyettes és titkár segítik.
4./ Az Egyesület elnökét a tisztségét megillető teljes hatáskörében tartós, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetve titkár együttesen helyettesíti. Teljes hatáskörben helyettesítők a helyettesítés időtartama alatt a megtett vagy elmulasztott intézkedésekért jogi, anyagi felelősséggel tartoznak.
5./ Az Egyesületet harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt az elnök egy személyben önállóan, előre láthatóan 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és titkár együttesen képviseli.
6./ Az Egyesületet az Egyesület elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel a neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja.
7./ Az Egyesületet az erre felhatalmazott kettő vezető tisztségviselője - elnökhelyettese és titkára - akként jegyzi, hogy a kézzel a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevüket együttesen írják alá.
8./ Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot az elnök egy személyben önállóan, vagy az elnökhelyettes és titkár együtt ír alá.
9./ Az elnök önállóan, míg a két elnökségi tag együttesen jogosult a bankszámla feletti rendelkezésre
XII./ Az Egyesület gazdálkodásának általános szabályai:
1./ Az Egyesület Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület csak olyan módón vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását.
2./ Az Egyesület bevételei:
- tagdíj,
- az államháztartás alrendszereitől közszolgáltatási, támogatási szerződés ellenértéként kapott, határidőre történő elszámolási kötelezettség alá eső bevétel,
- más szervezettől, illetve magányszemélytől kapott adomány,
- a fenti pontok alá nem tartozó egyéb bevételek.
3./ Az Egyesület költségei, ráfordításai:
- alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
- az Egyesület szervezetének működési költségei, valamint
- a fenti pontok alá nem tartozó egyéb költségek.
4./ Megszűnés esetén az Egyesület esetleges tartozásainak kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról – annak további felhasználásáról – a Közgyűlés dönt.
XIII./ Adománygyűjtés szabályai:
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, személyhez fűződő jogok és emberi méltóság sérelmével. Az Egyesület nevében vagy javára történő adomány gyűjtés csak szervezet elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese által aláírt meghatalmazás alapján végezhető.
XIV./ Tagdíj:
1./ A mindenkori éves tagdíj mértékét az Egyesület rendes évi közgyűlése állapítja meg.
2./ Az éves tagdíjat a rendes közgyűlést követő hónap utolsó napjáig kell az Egyesületnek egy összegben befizetni.
XV./ Az Egyesület megszűnése:
Az Egyesület megszűnik, ha:
- a Közgyűlés döntése alapján átalakul,
- feloszlását a Közgyűlés kimondja,
- a bíróság feloszlatja.
- törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeként a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,
- fizetésképtelenség miatt indult eljárásban a bíróság megszűnteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.
Az utóbbi négy pont esetében az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg.
XVI./ Záró rendelkezések:
1./ Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésről, támogatásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectr.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
2./ Az Egyesület Alapszabályát 2012. június hó 30 nap tartott közgyűlésén fogadta el.
Az Alapszabály rendelkezéseit 2012. július hó 01 naptól kell alkalmazni.
3./ Az Egyesület 2012 év május hó 24. nap elfogadott – többször módosított – Alapszabálya 2012. június hó 30.napon hatályát veszti.
Dátum:2012-06-30.
Gergály Imre
Tolnanémedi Polgárőr Egyesület elnöke
